Természeti örökség

A nyolc horvátországi nemzeti park közül hét a tengerparton, vagy annak közvetlen közelében fekszik, a nyolcadik Plitvicei-tavak Nemzeti Park pedig a parttól körülbelül 200 km-re található. Az Isztriai-félsziget nyugati partjainál fekvő Brijuni-szigetcsoportot 2 nagyobb és 12 kisebb sziget alkotja, a másik szigetekből álló nemzeti park – a Kornati – pedig a mediterrán térség legtagoltabb szigetcsoportja. A Mljet-szigeti nemzeti park különlegességét a rajta található Nagy- és Kis-tó (Veliko- és Malo jezero) jelenti. Az Észak-Velebit, a Paklenica és a Risnjak nemzeti parkok elsősorban a hegymászók, a barlangászok és a botanikusok paradicsomának számítanak, a Krka Nemzeti Park pedig a legszebb horvátországi karsztvidéki folyó mentén található.

Horvátországban ma 10 tájvédelmi körzet található, ezek közül 5 a tengerparton fekszik. A Makarskai riviéra felett magasodó Biokovo-hegyen található tájvédelmi körzet elsősorban a botanikusokat, kerékpárosokat és hegymászókat vonzza. A Kornati Nemzeti Park bejáratánál fekvő Telašćica Tájvédelmi Körzet legismertebb látványossága az öböl partján magasodó függőleges sziklafal, amelynek tetején egy nagy sósvizű tavat találunk. A Zadari riviéra közvetlen közelében található Velebit Tájvédelmi Körzet elsősorban a barlangászok és az aktív kikapcsolódás szerelmeseinek körében népszerű. Zadar közelében fekszik Horvátország legnagyobb tava, a Vrana-tó (Vransko jezero). Az Opatija felett magasodó Učka-hegyen található tájvédelmi körzet leginkább különleges éghajlatáról és gyógyító hatásáról ismert.

Kornati

A több mint 140 kisebb-nagyobb lakatlan szigetből és sziklazátonyból álló Kornati Nemzeti Park a mediterrán térség legtagoltabb szigetcsoportja, amely elsősorban a vitorlázók, a modernkori Robinsonok és a búvárok paradicsoma. Első pillantásra könnyen zavarba ejtő lehet a fehér karsztvidék és a nagy kékség ellentéte, de ha jobban megismerkednek ezzel a természeti csodával, Önök is belátják majd, hogy ezek tökéletesen egészítik ki egymást. A nemzeti park legismertebb természeti látványosságai az úgynevezett „kornati koronák”, amelyek a nyílt tenger felé néző függőleges fehér sziklafalakról kapták nevüket. A koronák gyönyörű bizonyítékai az őket évmilliók folyamán formáló geológiai folyamatoknak. Bizonyára érdekli Önöket a szigetek egykori lakosainak történelmi hagyatéka. Tekintsék meg a Kornati legrégebbi emlékének számító illír épületek maradványait, melyek a Kornat és Žut szigetek dombjain találhatóak. A bizánci korban, feltehetőleg a VI. században épült a Tureta erőd a Kornat-szigeten, amelynek legfontosabb szerepe az volt, hogy védte az erre haladó hajókat az abban az időben nem éppen biztonságos Adriai-tengeren. Érdemes megtekinteni a Lavsában található egykori sólepárló üzemet, vagy a Vela Panitula szigetecskén a XVI. században épült velencei kastélyt is.

Brijuni

Az Isztriai-félsziget nyugati partjainál fekvő Brijuni-szigetcsoportot 2 nagyobb és 12 kisebb sziget alkotja, amelyeken már az ókortól kezdve a leggazdagabb és legbefolyásosabb emberek nyaraltak. Az Adriai-tenger más tájaihoz hasonlóan, a Brijuni-szigetcsoport is a természeti szépségek és a kulturális örökség tökéletes harmóniáját sugározza. A szigetcsoport különleges adottságait már az őskorban felfedezték. Ennek bizonyítéka az a több száz itteni régészeti lelőhely, illetve történelmi és kulturális műemlék, amelyek közül a legrégebbiek a neolitikumból származnak. A Brijuni Nemzeti Park méltán lehet büszke a türkizkék tenger és a szigetek zöld növényzetének pompás harmóniájára, a kulturális műemlékek pedig mindmáig megőrizték a letűnt korok dicsőségét. A gyönyörű fehér isztriai mészkő gyöngysorként veszi körbe a szigeteket és a strandokat, és így még jobban kiemeli azok szépségét.

Mljet

Az Adriai-tenger legzöldebb szigetének számító Mljet és a rajta található nemzeti park Dubrovniktól délnyugatra fekszik, különlegességét pedig az itteni Nagy- és Kis-tó (Veliko- és Malo jezero), illetve az egyedülálló mediterrán magyaltölgy erdők jelentik. A nemzeti parkká nyilvánítás legfőbb oka a rendkívül tagolt tengerpart, a buja növényzet, illetve az itt található sűrű erdők. Mljet déli része felöl a tenger szinte láthatatlanul hatol be a szigetbe, és hozza létre a Nagy-tavat, amelyet egy szűk szoros köt össze a Kis-tóval. Annak ellenére, hogy sósvizűek, igazi tó benyomását keltik. A tavakban rengeteg kagyló található (fekete- és sonkakagyló, Noé bárkája, osztriga), az itt élő plankton pedig már számtalan tudományos kutatás témája volt. Fürödhetnek a nyílt tenger szikláin, vagy a Nagy-tó sós vizében, de ha tavasszal vagy ősszel látogatnak ide, válasszák a Kis-tavat mert annak hőmérséklete mindig néhány fokkal melegebb. A sziget fenyőerdei hosszú sétákra csábítanak, melyek során még a szigetet a kígyóktól védelmező mongúzokkal is találkozhatnak.

Krka

Ez a Nemzeti Park a legszebb karsztvidéki folyóként számon tartott Krka mentén található. A Krka-folyó igazi természeti csodának számít, hiszen útban a tenger felé számtalan látványos tavat, vízesést és zúgót formál. A legtekintélyesebb és leglátogatottabb vízesések a Skradini-zúgó (Skradinski buk) és Roški-zuhatag (Roški slap). Jó megközelíthetősége miatt a Roški-zuhatag egész évben látogatható. A vízesést követően a Krka-folyó a hosszúkás Visovac-tóban (Visovačko jezero) folytatódik. A tó közepén fekvő Visovac-szigeten – amelyről egyébként a tó is kapta a nevét – található templom és ferences rendi kolostor különleges titokzatosságot kölcsönöz a tájnak. A sziget első lakósai a XII. században itt letelepült Ágoston-rendi remeték voltak, ők építették a templomot és a kolostort. Az Európa egyik legszebb vízesésének számító Skradini-zúgó megtekintését a körülötte található hidak és ösvények teszik lehetővé.

Risnjak

A Gorski kotarban található Risnjak Nemzeti Park, az egyébként ritka és védett macskaféléről, de az errefelé mégis gyakori hiúzról kapta nevét (ris horvátul hiúzt jelent). A növények közül pedig a szintén szigorúan védett havasi gyopárt érdemes megemlíteni. A nemzeti park tanösvényein sétálva további növény- és állatfajokkal is megismerkedhetnek, közben pedig feltöltődhetnek a friss hegyi levegővel. A Risnjak Nemzeti Park vonzó terep a hegymászóknak, barlangászoknak és biológusoknak, de az „amatőr természetbúvárok” számára is rengeteg érdekességet tartalmaz. A tanösvények úgy lettek kialakítva, hogy egyszerű és szórakoztató módon ismertetik meg a látogatókat a nemzeti park természeti szépségeivel. A nemzeti parkban tett séta után ismerkedjenek meg a környező erdők élővilágával is, ahol a friss hegyi levegő mellett a fenyőerdő kellemes illata is várja Önöket.

Paklenica

A Velebit-hegységben található Paklenica Nemzeti Park két kanyonból, a Nagy- és Kis-Paklenicaból (Velika és Mala Paklenica) áll. A Velebit-hegység természeti értékekben és szépségekben egyik leggazdagabb része méltán népszerű a hegymászók körében. A Nagy-Paklenica szorosban található a legmagasabb sziklafal az „Anica kuk”, amely igazi kihívást jelent a sziklamászók számára, de a nemzeti park területén további több mint 400 mászóhely van, így bárki megtalálhatja a tudásának és felkészültségének legmegfelelőbbet. A Paklenica Nemzeti Parkban számtalan igazán ritka állat is otthonra lelt. Feltétlenül érdemes megemlíteni az egyik legszigorúbban védett madárfajt, a fakókeselyűt, de élnek itt medvék, vaddisznók, vadmacskák, hiúzok, továbbá rengeteg különböző lepkefaj. A szikla- és hegymászás, illetve a gyönyörű természet és a gazdag élővilág kombinációja minden látogatót lenyűgöz.

Észak-Velebit

Az Észak-Velebit Nemzeti Park természetesen a Horvátország kontinentális és tengerparti részeit elválasztó Velebit-hegységben található. Népszerű a hegymászók, barlangászok és a természet szerelmeseinek körében. A tapasztalt hegymászók igazi gyöngyszemként tekintenek rá. A nemzeti parkban számtalan kijelölt túraútvonal található. Közülük a legismertebb a „Premužićeva staza”, amely az Észak-Velebit legszebb és legérdekesebb részein vezet keresztül. A hegycsúcsokról káprázatos kilátás nyílik az Adriai-tengerre és a környező szigetekre. Korábban sűrűbben lakott területnek számított ez a táj, amit a számtalan pásztorkunyhó maradványa is bizonyít. A Velebit-hegység tenger felöli oldalán található az itteni tengerpart legszebb része a Zavratnica, ami nem más mint egy elárasztott völgy.

Plitvicei-tavak

A Plitvicei-tavak Nemzeti Parkban a szárazföldi és a tengermelléki éghajlat találkozása miatt a nyarak mindig kellemesen melegek, télen pedig rendszeresen sok hó hullik, de a zöld tavasz és a különböző színekben pompázó ősz is rengeteg látogatót vonz. Ennek köszönhetően a Plitvicei-tavakat mind a négy évszakban érdemes felkeresni, mert mindig úgy fogják érezni, hogy most járnak itt először. A 16 egymással összeköttetésben lévő, kékeszöld színű tó egyedülálló természeti csodának számít. A látványos vízesésekkel összekötött tavakat a látogatók a hidakról és gyalogösvényekről, vagy a sétahajókról tekinthetik meg. A nemzeti park egyik legszembetűnőbb jellegzetessége a tavak kristálytiszta vize, amelynek köszönhetően akár 8 méter mélyre is leláthatunk.

Kopački rit

A Dráva torkolata és a szerb határ közvetlen közelében található tájvédelmi körzet Európa egyik legfontosabb, legnagyobb és leglátványosabb mocsaras élőhelye. A Duna mentén fekvő számtalan tó és holtág alkotja. A Kopácsi-rét egyik része szigorúan védett zoológiai rezervátumnak számít. Több mint 260 különböző madárfaj fészkel errefelé, számtalan madárfaj pedig a hosszú vándorlás során pihen meg itt egy időre. A vízben több mint 40 halfaj honos, a szárazföldön pedig különféle emlősök élnek (szarvas, őz, vaddisznó, vadmacska, nyuszt, nyest, hermelin, vidra stb.). A Kopácsi-rét megtekintése panoráma hajóval, csónakokkal, lovaskocsival vagy gyalog lehetséges. Vannak szolgáltatások, amelyek keretében lehetőség van állatok, különösen madarak fotózására és filmezésére. A Kopácsi-rét kevésbé védett részén engedélyezett a vadászat és a horgászat.

Papuk

A Požega közelében, a Požega-medence északi és északnyugati határán található Papuk, Szlavónia legmagasabb hegysége. A tájvédelmi körzet legfőbb vonzereje a gyönyörű erdőségekben rejlik. Számtalan olyan látnivaló van itt, melyeket vétek lenne kihagyni, pl. geológiai különlegességek, botanikai érdekességek, történelmi műemlékek és régészeti lelőhelyek. A Papuk Tájvédelmi Körzet egész évben látogatható. A számtalan lehetőséget kínáló terület tökéletes helyszín az aktív kikapcsolódásra vágyok részére (hegyikerékpározás, hegymászás, illetve túrázás). A hegymászásra itt korra való tekintet nélkül mindenkinek lehetősége van, hiszen Papuk legmagasabb csúcsai nem érik el az 1000 métert. Nyáron a Velika mellett található „Toplice” termálfürdő várja a látogatókat, a téli sportok szerelmeseinek pedig a „Nevoljaš” síközpont áll a rendelkezésére.

Medvednica

A Zágráb közvetlen közelében található Medvednica-hegy legmagasabb csúcsa a Sljeme. Kevés európai főváros közelében található hasonló tájvédelmi körzet. A Medvednica lábához autóval, villamossal vagy busszal juthatunk el, a hegy tetejét pedig gyalog vagy kabinos felvonóval érhetjük el. A Medvednica szépen megőrzött erdei a zágrábiak legnépszerűbb kirándulóhelyének számítanak. Az erdei séták mellett, a hegység az itt található számtalan barlang miatt is vonzó, ezek közül feltétlenül meg kell említenünk a Veternica-barlangot, amely Horvátország egyik legnagyobb ilyen képződményének számít. A középkori Medvedgrad várban található a Haza Oltára, amely a Horvátország függetlenségéért életüket feláldozó hősöknek állít méltó emléket. A téli hónapokban átlagosan 100 napig borítja hótakaró a tájat. Tavasszal és nyáron lényegesen többet süt itt a nap mint Zágrábban vagy Zagorjéban, ezért ilyenkor a legnépszerűbb a látogatók körében.

Lonjsko polje

A Sisaktól 30 km-re található Lonjsko polje (Lónyamező) a Száva-folyó és Moslavina-hegy között terül el. Nemcsak Horvátország, de a Duna vízgyűjtőterületének legnagyobb mocsaras élőhelyének számít. Leginkább gazdag növény- és állatvilágáról híres, de rendkívül érdekes az itteni faházak architektúrája, amelyek szépségük, kitűnő állapotuk és nagy számuk miatt az építészeti örökség fontos részét képezik. A tájvédelmi körzet bizonyos részei – mint pl. a Krapje Đol madártani rezervátum – szigorúbb védelmet élveznek. A mocsaras rétek, illetve a kőris-, fűzfa- és nyárfaerdők fontos fészkelőhelyet jelentenek, míg az ártéri tölgyerdők számtalan ritka európai állatfajnak biztosítanak élőhelyet (rétisas, kígyászölyv, szürke gém, kis kócsag, fekete gólya stb.). Ezen az ártéri területen, ahol a magas vízállás gyakran fél évig is megmarad, található a pontyok egyik legnagyobb európai ívóhelye.

Žumberak

A Žumberak-hegység déli részének dombos vidékét 1999-ben nyilvánították tájvédelmi körzetté. A Zágrábtól mindössze 30 km-re található terület az egykor itt álló városról, Žumberakról kapta a nevét (a város 1793-ban leéget). A védett területhez a Žumberak- és a Samobor-hegység bizonyos részei tartoznak. A táj az itt található számtalan barlang, üreg és pataknyelő miatt igazi karsztvidéknek számít, a növényzetet pedig leginkább bükk- és gesztenyefák alkotják. A területen rengeteg bővizű forrás található. A régészeti ásatások azt mutatják, hogy a terület már a kőkorszaktól kezdve folyamatosan lakott volt. A legrégibb máig fennmaradt épület a XIII. századból származik. A tájvédelmi körzet növény- és állatvilágát rendkívüli fajgazdaság jellemzi, így még olyan nagyragadozók is előfordulnak, mint a barnamedve vagy a farkas. A madarak közül érdemes megemlíteni a héját, amelyről a közeli Jastrebarsko kapta a nevét (jastreb horvátul héját jelent).

Učka

Az Isztriai-félsziget keleti részén található 160 km2 területű Učka Tájvédelmi Körzet, az Učka- és a Ćićarija-hegyet foglalja magába. Az Učka-hegy legmagasabb pontjának számító Vojak-csúcson található torony, kilátóként és ajándékboltként is üzemel. A toronyból igazán lélegzetelállító kilátás nyílik a Krk, Lošinj és Cres szigetekre, a Gorski kotara, illetve az Isztriai-félszigetre. A tájvédelmi körzetben számtalan ritka növény- és állatfaj él, ezek közül is kiemelkedő értéket képvisel az učkai harangvirág és az itt fészkelő fakókeselyű. Feltétlenül érdemes megemlíteni a több száz éves szelídgesztenye- és bükkfaerdőket, illetve a különféle gyógynövényeket. A kalandvágyó látogatókat számtalan lehetőség várja, több hegyikerákpár útvonal és sziklamászó hely (a legnépszerűbb a Vela Draga) várja őket, de a sárkányrepülés, a gyalogtúrázás vagy a lovaglás szerelmesei sem fognak csalódni.

Telaščica

A Kornati Nemzeti Park bejáratánál található Telašćica Tájvédelmi Körzet egy szűk öbölben fekszik. Az itt emelkedő több mint 100 méter magas sziklafal tetején egy nagy sósvizű tó található. A terület 1988-ig a Kornati Nemzeti Parkhoz tartozott. A Dugi otok délkeleti partja mentén található Telašćica, melynek legmagasabb pontja a Grpašćak, illetve a Mir sósvizű tó ma már különálló tájvédelmi körzetnek számít. A Telašćica egyébként az Adriai-tenger egyik legszebb és legnagyobb öble. Az időjárási viszontagságok ellen kiválóan védett öböl a hajósok és vitorlázók körében is népszerű. Az öböl északkeleti része teljesen csupasz, míg a délnyugati part mentén sűrű fenyőerdő, illetve olaj- és fügefa ligetek találhatóak. Érdekes természeti jelenség a Mir-tó vízállásának változása, amely bizonyos késéssel követi a tengeri dagályt és apályt. A táj már az ősidők óta lakott, ezt bizonyítják a kőkorszakból, illetve a későbbi korokból származó régészeti leletek (a Sali melletti település maradványai, a római korból származó emlékek Mala Proversában, vagy koraromán stílusú templom Dugopoljéban). Az állat- és növényvilág szintén rendkívül gazdag. A tengerben a több mint 250 növény- és 300 állatfaj él, melyek közül a szivacsok és a ritka vörös korallok a leglátványosabbak.

Vrana-tó

Horvátország legnagyobb természetes tava a Vrana-tó különleges természeti jelenségnek számít. Biograd közelében, két történelmi jelentőségű város – Zadar és Šibenik – között fekszik. A tavat és annak környékét 1999-ben nyilvánították tájvédelmi körzetté. A tó eredetileg egy megsüllyedt karsztmező, amelyet néhány kisebb vízforrás táplál. A tó számtalan érdekességet tartogat. A tájvédelmi körzet egy része már 1983-tól madártani rezervátumnak számít, a tó egész környéke pedig az Európai Unió kritériumai alapján Fontos Madárlelőhellyé (Important Bird Area - IBA) lett nyilvánítva. A Vrana-tó elsősorban természeti értékei miatt került a figyelem központjába. A „Crkvine” nevű régészeti lelőhely bizonyítja, hogy már az ókori rómaiak is foglalkoztak itt mezőgazdasággal. A rómaiak által épített vízvezeték feliratai is azt tanúsítják, hogy a Római Birodalom idején fontos gazdasági szerepe volt ennek a területnek. Az innen egészen Zadarig vezető vízvezeték nemcsak a város vízellátására, hanem a környező mezőgazdasági területek öntözésére is szolgált.

Biokovo

A Biokovo Tájvédelmi Körzet a Makarskai-riviéra felett magasodó Biokovo-hegyen található. A karsztvidék számtalan természeti értékkel rendelkezik, ilyenek például a barlangok és sziklaüregek, vagy a bükkfaerdők. A sziklaüregek közül némelyik olyan mély, hogy még a legnagyobb nyári forróság idején is megmarad bennük a hó és a jég, ezért korábban élelmiszerek tárolására használták őket. Feltétlenül érdemes megtekinteni a Kotiština település felett található botanikus kertet, a Vošac és Sv. Jure hegycsúcsokra pedig akár autóval is feljuthatunk. Az aktív pihenés szerelmeseit a kerékpározás, hegymászás, lovaglás és más sportolási lehetőségek várják, a legbátrabbak pedig a siklóernyőzést is kipróbálhatják. A Biokovo-hegy legmagasabb pontjának számító Sv. Jure csúcsra, minden év júliusának utolsó szombatján zarándoklatot tartanak. Magáról a csúcsról gyönyörű kilátás nyílik Makarskai-riviérára és a közép-dalmáciai szigetekre, tiszta időjárás esetén pedig egészen az olaszországi Appenninekig is ellátni.

Velebit

Számtalan olyan természeti érték található itt, melyek miatt ezt a térséget védetté nyilvánították: furcsa sziklák, kanyonok, mély sziklaüregek, barlangok és rengeteg endemikus állat- és növényfaj. A Velebit-hegységet egyébként a két itt található nemzeti park miatt „a nemzeti parkok parkjának” is nevezik. 1978-tól az UNESCO bioszféra rezervátum hálózatának a tagja. A Velebit-hegység területén különféle endemikus állat- és növényfajok élőhelyeit találjuk. Az itt található számtalan barlang közül a Gračac közelében fekvő Cerovačke Spilje, illetve a Starigrad melletti Paklenica-barlang a legismertebbek. A történelmi korokból fennmaradt emlékek – pásztorkunyhók, vallási épületek, kulturális műemlékek – a terület egykori jelentőségét bizonyítják. Ezek a tárgyak az egykor itt élő emberek hétköznapjaiba engednek bepillantást. A Velebit-hegység területén több túraútvonal is található, melyek közül a „Premužićeva staza” a legismertebb. A hegycsúcsokról gyönyörű kilátás nyílik az Adriai-tengerre és a környező szigetekre. A szabadidő aktív eltöltését a raftingolás (a Zrmanja-folyón), a hegymászás és a sporthorgászat teszi lehetővé.

Lastovo

A Lastovo-sziget 2006-ban lett tájvédelmi körzet. A zöld szigetet több kisebb sziget veszi körbe (Priježba, Mrčara, Vlasnik, Bratin, Kopište és Sušac), keleti irányban pedig a Lastovnjaci szigetcsoport található. Az itt fekvő Saplun-sziget elsősorban homokos öbleiről híres. A Sušac-sziget Lastovo környékének legnagyobb szigete. Érdekességnek számít, hogy a helyi világítótorony személyzetén, illetve az egyetlen pásztoron, aki 300 birkára és 50 kecskére ügyel, senki sem lakik a szigeten. Lastovo tökéletes helyszín a természet szerelmesei, a vitorlázók és hagyományos horvát konyha kedvelői számára (Lastovo többek között kitűnő borairól és az itt fogott homárról híres). A tenger felöl és a szárazföldön is érdemes körbejárni, de a környező tengervilág is sok érdekességet rejteget. A szigeten különösen az augusztus elején tartott „Lastovo a zene szigete” című fesztivál idején mozgalmas az élet.