HU
EN
CZ
DE
HR
ES
FR
IT
PL
RO
SK
SL
A népviselet hagyományos öltözet és ezért minden nép nemzeti örökségének
része. Jellegzetességeire való tekintettel, a horvát hagyományos öltözéknek
elmaradhatatlan része az ingváll illetve blúz, a szoknya vagy a ruha, a
kötény, a lábbeli és a kendő a nők számára, illetőleg az ing, a nadrág, a
mellény és a lábbeli a férfiak számára. A népviseletek három főbb csoportra
oszthatók.
A SZÁRAZFÖLDI VIDÉKEK NÉPVISELETE
A hideg telek és a zordabb éghajlat miatt a vászonból és a gyapjúból készült ruhadarabok mellett szőrmét is viselnek, ezért a vastag mellények, a kabátok és a szűr kötelezően kiegészítik a ruházatot. A lábat vászonba csavarják be (kapcába), ami a harisnyának felelne meg, azután bocskort húznak a lábra, az egészen északi vidékeken pedig csizmát. A nők ruháját piros, fehér és kék színű, selyemmel vagy gyapjúval hímzett növény- és állatmotívumok, selyem masnik és szalagok, csipke, továbbá aranyból vagy ezüstből készült ékszer, azután korallból, borostyánkőből készült nyakékek, valamint gyöngysorok díszítik. Ha a lány még nem ment férjhez, a haját egy vagy két ágba fonják és piros pántlikát kötnek bele, míg a férjezett nők fejüket szőttesből vagy selyemből készült fejkendővel kötik be. A menyasszony viseletéhez hozzátartozott a párta, és a ruháját igyekeztek minél több ékszerrel felékesíteni. A mindennapi ruha mellett volt egy különleges arany népviselet is, a "zlatara", amelyet aranyszállal készített hímzés díszített. A férfiak viseletének furcsa darabja a kis kötényke, amelyet a nadrág fölé kötve viseltek Baranyában.
A HEGYI ÉS TENGERMELLÉKI NÉPVISELET
Mivel ennek a vidéknek, amelyet a meredek hegyek jellemeznek, a birkák képezik a fő gazdagságát, a népi ruhák alapanyaga a gyapjú. Az asszonyok a szövés előtt a fonalat piros, sárga, zöld és fekete színűre festették. Jellegzetes részletet képez a fehér vagy fekete színű gyapjúharisnya, amelyre bocskort húznak, a vászonból készült ing illetve blúz pedig az a ruhadarab, amely a nőknél és a férfiaknál egyaránt, nem gyapjúból készül. A lányok és férfiak tipikus fejfedője a piros sapka volt, amelyet hímzés díszített, gyakran pedig pávatoll is, mert általában az volt a hiedelem, hogy a tollon levő színes pávaszem megvédi a fiatalokat a rossz szellemektől és a ráolvasástól. A hoszú női ingre - amelyre mértani alakzatokból álló motivumokat hímeztek - került az öv, a kötény és a férjezett nők esetében a sötétkék, a lányok esetében a fehér színű ruha. A fejükön vagy a sapkára tűvel felerősített fehér kendőt vagy hímzett kendőt viseltek. Elmaradhatatlan volt az ezüst vagy az ezüst ötvözetből készült ékszer, a nagy fejű hajtűk, a fülbevalók, az ezüst tallérok és a fémből készült kis lapocskákból álló, mellen viselt ékszer. A férfiak ruhája ingből, bokáig érő kék nadrágból, bőrmellényből és barna vagy kék színű ujjasból áll. A derék köré piros övet tekernek, amelybe kis puskát dugnak. A téli kiegészítő ruhadarabok birka- és báránybőrből készülnek.
A TENGERPART NÉPVISELETE
A férfiak népviselete sötétkék vagy barna színű. Bokáig érő nadrágból, ingből, keleti mintákkal díszített és arany hímzéssel ellátott mellényből, és széles, selyemből készült övből, továbbá puha, piros sapkából, végül pamut harisnyából és bocskorból áll. Isztriában hosszú és szűk, fehér posztóból készült nadrágot, bőrmellényt, rövid ujjast és hosszú, de ujjatlan kabátot viselnek. A tengerparton a nők hoszú és bő ujjú, fehér színű, hímzett vagy csipkével díszített inget, sűrű és éles hajtásokkal rakott szoknyát hordanak. Az isztriai nők télen a hagyományos ing fölé hosszú szűk, ujjú ujjast húznak, amit hátul kötnek össze. A Pag szigeti, 15. századból származó népviselet a híres pagi csipkéről vált ismertté. Ezzel a csipkével díszítik a blúzok elejét és a fejkendők szélét. A férfiak ruhája sötétkék és a derék köré kötött selyemkendő, valamint a piros színű sapka díszíti. A dubrovniki népviseletet a férfiak mellényén és nadrágján az erőteljesen hangsúlyozott arany hímzés jellemzi, míg a nők ékszereit a gazdagság és a finomművű kidolgozás: a filigrán, ötvösmunkát dicsérő fülbevalók, a gazdagon díszített nyakékek és a hajcsatok.
Bármely vidék népviseletéről is van szó, a ruhadarabokat mindig az illető vidék háztartásaiban készítették természetes alapanyagokból, díszítettsége pedig annak a családnak a tehetségét, képzelőerejét és anyagi helyzetét tükrözte, amelynek a családtagja viselte.
A hideg telek és a zordabb éghajlat miatt a vászonból és a gyapjúból készült ruhadarabok mellett szőrmét is viselnek, ezért a vastag mellények, a kabátok és a szűr kötelezően kiegészítik a ruházatot. A lábat vászonba csavarják be (kapcába), ami a harisnyának felelne meg, azután bocskort húznak a lábra, az egészen északi vidékeken pedig csizmát. A nők ruháját piros, fehér és kék színű, selyemmel vagy gyapjúval hímzett növény- és állatmotívumok, selyem masnik és szalagok, csipke, továbbá aranyból vagy ezüstből készült ékszer, azután korallból, borostyánkőből készült nyakékek, valamint gyöngysorok díszítik. Ha a lány még nem ment férjhez, a haját egy vagy két ágba fonják és piros pántlikát kötnek bele, míg a férjezett nők fejüket szőttesből vagy selyemből készült fejkendővel kötik be. A menyasszony viseletéhez hozzátartozott a párta, és a ruháját igyekeztek minél több ékszerrel felékesíteni. A mindennapi ruha mellett volt egy különleges arany népviselet is, a "zlatara", amelyet aranyszállal készített hímzés díszített. A férfiak viseletének furcsa darabja a kis kötényke, amelyet a nadrág fölé kötve viseltek Baranyában.
A HEGYI ÉS TENGERMELLÉKI NÉPVISELET
Mivel ennek a vidéknek, amelyet a meredek hegyek jellemeznek, a birkák képezik a fő gazdagságát, a népi ruhák alapanyaga a gyapjú. Az asszonyok a szövés előtt a fonalat piros, sárga, zöld és fekete színűre festették. Jellegzetes részletet képez a fehér vagy fekete színű gyapjúharisnya, amelyre bocskort húznak, a vászonból készült ing illetve blúz pedig az a ruhadarab, amely a nőknél és a férfiaknál egyaránt, nem gyapjúból készül. A lányok és férfiak tipikus fejfedője a piros sapka volt, amelyet hímzés díszített, gyakran pedig pávatoll is, mert általában az volt a hiedelem, hogy a tollon levő színes pávaszem megvédi a fiatalokat a rossz szellemektől és a ráolvasástól. A hoszú női ingre - amelyre mértani alakzatokból álló motivumokat hímeztek - került az öv, a kötény és a férjezett nők esetében a sötétkék, a lányok esetében a fehér színű ruha. A fejükön vagy a sapkára tűvel felerősített fehér kendőt vagy hímzett kendőt viseltek. Elmaradhatatlan volt az ezüst vagy az ezüst ötvözetből készült ékszer, a nagy fejű hajtűk, a fülbevalók, az ezüst tallérok és a fémből készült kis lapocskákból álló, mellen viselt ékszer. A férfiak ruhája ingből, bokáig érő kék nadrágból, bőrmellényből és barna vagy kék színű ujjasból áll. A derék köré piros övet tekernek, amelybe kis puskát dugnak. A téli kiegészítő ruhadarabok birka- és báránybőrből készülnek.
A TENGERPART NÉPVISELETE
A férfiak népviselete sötétkék vagy barna színű. Bokáig érő nadrágból, ingből, keleti mintákkal díszített és arany hímzéssel ellátott mellényből, és széles, selyemből készült övből, továbbá puha, piros sapkából, végül pamut harisnyából és bocskorból áll. Isztriában hosszú és szűk, fehér posztóból készült nadrágot, bőrmellényt, rövid ujjast és hosszú, de ujjatlan kabátot viselnek. A tengerparton a nők hoszú és bő ujjú, fehér színű, hímzett vagy csipkével díszített inget, sűrű és éles hajtásokkal rakott szoknyát hordanak. Az isztriai nők télen a hagyományos ing fölé hosszú szűk, ujjú ujjast húznak, amit hátul kötnek össze. A Pag szigeti, 15. századból származó népviselet a híres pagi csipkéről vált ismertté. Ezzel a csipkével díszítik a blúzok elejét és a fejkendők szélét. A férfiak ruhája sötétkék és a derék köré kötött selyemkendő, valamint a piros színű sapka díszíti. A dubrovniki népviseletet a férfiak mellényén és nadrágján az erőteljesen hangsúlyozott arany hímzés jellemzi, míg a nők ékszereit a gazdagság és a finomművű kidolgozás: a filigrán, ötvösmunkát dicsérő fülbevalók, a gazdagon díszített nyakékek és a hajcsatok.
Bármely vidék népviseletéről is van szó, a ruhadarabokat mindig az illető vidék háztartásaiban készítették természetes alapanyagokból, díszítettsége pedig annak a családnak a tehetségét, képzelőerejét és anyagi helyzetét tükrözte, amelynek a családtagja viselte.
