HU
EN
CZ
DE
HR
ES
FR
IT
PL
RO
SK
SL
Quand vous arrivez a Kornati, au premier moment vous pourriez etre confus
entre le contact de la blancheur du paysage karstique et la mer bleue qui
garde les secrets de ses habitants sous-marins. Mais peu a peu vous
comprendrez l’harmonie de ce mélange. Le contact entre ces différences a créé
un des parcs nationaux croates qui laisse sans mots toute personne qu’y vient.
Le journaliste de National Geographic Adventure, Jon Bowermaster, a commencé
son voyage en kayak de Zadar a Dubrovnik et il s’est arreté pendant son voyage
a Kornati (« la nature intacte et âpre, cultivée mais sauvage»).
De vajon miben rejlik e bámulatos szépség titka?... Csak találgathatunk, annyi azonban bizonyos, hogy a lenyűgöző látványvilág egyik fontos elemei a szigetek nyílt tenger felé néző partszakaszain szinte függőlegesen magasba szökő, csillógóan fehér sziklafalak – melyeket a szigetvilág «koronáiként» emlegetnek, s amelyek szinte vizuális védjegyévé váltak a szigetcsoportnak.
Ősidőktől fogva tanúi ők a körülöttük dühöngő természeti erők harcának, s egyben eredményei is a lassan és türelmesen, de feltartóztathatatlanul munkáló földtani folyamatok hatásának.
Vándorsólyom, sarlósfecske, üstökös kárókatona – hogy csak a legtipikusabbakat említsük a koronás sziklákon tömegesen fészket rakók közül, s akiket a valószínűtlenül meredek sziklaóriásokkal együtt csak a távolból csodálhatunk, a sziklamászás itt ugyanis szigorúan tiltott.
A szigetek körül hét jól feltárt búvárterület várja a tengeralatti tájak megszállotait, akiket a helyi búvárközpontok tapasztalt munkatársai látnak el elsőkézből származó konkrét tippekkel. Azt már csak a búvárkodók kedvéért tesszük hozzá, hogy a sziklafalak esési szöge a vízfelszín alatt is változatlan…
Akik inkább a szárazföldi kalandozásra szavaznak, azoknak túrázást javaslunk a szigetek csúcsain létrehozott kilátókhoz (Metlina, Opat, Vrujsko, Litnji-csúcs, Otočevac), melyekről akár a nemzeti park teljes területe is belátható. A nemzeti park szárazföldi területeinek nagy része a a helybéliek magántulajdonában van, ezért a szigeteken barangolva tartsuk tiszteletben a birtokhatár-jelöléseket.
A szigeteken az emberi civilizáció több mint egy évezredes nyomai is fellelhetőek: Kornat és Žut szigetek magaslatain barangolva illírkorabeli rommaradványokra és kőhalmokra bukkanunk, Kornat-szigeten a bizánci időkből (feltehetőleg a 6. századból) származó Tureta-erődítményhez érdemes felsétálni, mely a maga idejében jelentős védelmi szerepet töltött be a térségben.
Érdekes kitérőt tehetünk a Lavsa település közelében fekvő egykori sólepárló ma már ugyan sekély víz borította maradványaihoz, s ha már arra járunk, ne hagyjuk ki Vela Panitula szigetecskét, ahol a 16. század elején a velencei helytartók egy kisebb várat is építtettek, mely elsősorban a helyi adószedés színhelye volt – a környék halászai itt rótták le a kifogott halmennyiség után járó adójukat. A kemény halászélet rákényszerítette őket, hogy áttelepedjenek a közli Piškeri-szigetre is, ahol kezdetleges településformát alakítottak ki, de csak a nyári újholdak idején tartózkodtak itt, amikor a legkönnyebben lehetett az ún. «kékhalakra» vadászni. Velence fennhatóságának megszűntével egyre kevesebbet tartózkodtak a szigeten a halászok, így ma már csak elvétve bukkanunk településnyomokra a picinyke szigeten.
Horvátországi utunk során ne sajnáljuk az időt egy rövidebb-hosszabb kirándulásra ezen a valóban lenyűgöző szépségű, időtlen múltba visszarepítő tájon, ahová tökéletesen eredeti módon írta be kézjegyét a természet. Élvezzük a szelíden rapszodikus, mesterien civilizálatlan látványvilágot, szívjuk mélyre magunkban a sós-párás levegőt – töltsük fel mindezzel lemerült testünk és szellemünk akkumulátorait.
A Kornati szigetekhez több kikötőből indulnak hajójáratok, mely kikötőkhöz közeli szállásokat itt könnyen talál: Biograd, Šibenik, Zadar.
Ősidőktől fogva tanúi ők a körülöttük dühöngő természeti erők harcának, s egyben eredményei is a lassan és türelmesen, de feltartóztathatatlanul munkáló földtani folyamatok hatásának.
Vándorsólyom, sarlósfecske, üstökös kárókatona – hogy csak a legtipikusabbakat említsük a koronás sziklákon tömegesen fészket rakók közül, s akiket a valószínűtlenül meredek sziklaóriásokkal együtt csak a távolból csodálhatunk, a sziklamászás itt ugyanis szigorúan tiltott.
A szigetek körül hét jól feltárt búvárterület várja a tengeralatti tájak megszállotait, akiket a helyi búvárközpontok tapasztalt munkatársai látnak el elsőkézből származó konkrét tippekkel. Azt már csak a búvárkodók kedvéért tesszük hozzá, hogy a sziklafalak esési szöge a vízfelszín alatt is változatlan…
Akik inkább a szárazföldi kalandozásra szavaznak, azoknak túrázást javaslunk a szigetek csúcsain létrehozott kilátókhoz (Metlina, Opat, Vrujsko, Litnji-csúcs, Otočevac), melyekről akár a nemzeti park teljes területe is belátható. A nemzeti park szárazföldi területeinek nagy része a a helybéliek magántulajdonában van, ezért a szigeteken barangolva tartsuk tiszteletben a birtokhatár-jelöléseket.
A szigeteken az emberi civilizáció több mint egy évezredes nyomai is fellelhetőek: Kornat és Žut szigetek magaslatain barangolva illírkorabeli rommaradványokra és kőhalmokra bukkanunk, Kornat-szigeten a bizánci időkből (feltehetőleg a 6. századból) származó Tureta-erődítményhez érdemes felsétálni, mely a maga idejében jelentős védelmi szerepet töltött be a térségben.
Érdekes kitérőt tehetünk a Lavsa település közelében fekvő egykori sólepárló ma már ugyan sekély víz borította maradványaihoz, s ha már arra járunk, ne hagyjuk ki Vela Panitula szigetecskét, ahol a 16. század elején a velencei helytartók egy kisebb várat is építtettek, mely elsősorban a helyi adószedés színhelye volt – a környék halászai itt rótták le a kifogott halmennyiség után járó adójukat. A kemény halászélet rákényszerítette őket, hogy áttelepedjenek a közli Piškeri-szigetre is, ahol kezdetleges településformát alakítottak ki, de csak a nyári újholdak idején tartózkodtak itt, amikor a legkönnyebben lehetett az ún. «kékhalakra» vadászni. Velence fennhatóságának megszűntével egyre kevesebbet tartózkodtak a szigeten a halászok, így ma már csak elvétve bukkanunk településnyomokra a picinyke szigeten.
Horvátországi utunk során ne sajnáljuk az időt egy rövidebb-hosszabb kirándulásra ezen a valóban lenyűgöző szépségű, időtlen múltba visszarepítő tájon, ahová tökéletesen eredeti módon írta be kézjegyét a természet. Élvezzük a szelíden rapszodikus, mesterien civilizálatlan látványvilágot, szívjuk mélyre magunkban a sós-párás levegőt – töltsük fel mindezzel lemerült testünk és szellemünk akkumulátorait.
A Kornati szigetekhez több kikötőből indulnak hajójáratok, mely kikötőkhöz közeli szállásokat itt könnyen talál: Biograd, Šibenik, Zadar.
