HU
EN
CZ
DE
HR
ES
FR
IT
PL
RO
SK
SL
Palagruža valóban különleges helyet foglal el a horvát tengerpart szigeteinek
sorában - világítótornyában apartman lett kialakítva, ahol igazán egyedi
élmény a nyaralás! Fantasztikus kilátás a tenger végtelen kékjére, a sziget
"Dél aranyaként" is emlegetett, páratlanul szép strandja, és számos apró
csodája felejthetetlen pihenést garantál a valódi csendre és nyugalomra vágyó
természetbarátoknak.
A PALAGRUŽA IRÁNTI HÓDOLAT ÉVEZREDES MÚLTJA
A sziget végtelen csendjét időnként már az i.e. VI. évezredben emberi léptek háborították. Az ember azóta folyamatosan vissza-vissza tért erre a magányos, ám annál gyönyörűbb szigetre, mely helyzeténél fogva mindig is kiváló pihenőhelyül szolgált az Adriát keresztben átszelő hajósok és tengeri utazók számára. Régészetileg nagy becsben tartott lelőhelyein az i.e. 6. évszázad athéni mestereitől származó kerámiatárgyak maradványai kerültek elő. Hogy hogyan jutottak a korukban nagyon is modernnek számító edények az egyébként ivóvízforrás nélküli szigetre, annak magyarázatául az antropológusok leginkább Diomédész legendáját szokták emlegetni!
DIOMÉDÉSZ SZIGETE
A Palagružán folyó legújabb régészeti kutatások tanúsága szerint a sziget valamivel belophatta magát a görög hős, Diomédész szívébe, aki a monda szerint Odusszeusz oldalán harcolt, és vele együtt sikerült túlélnie a Trójai háborút. A végső csata után Diomédész az Adria felé vette az irányt, ahol aztán az ottani illír népekkel csatározott. A hagyomány úgy tartja, hogy halála után a hőst éppen Palagružán temették el. Zeusz tudomást szerezvén Diomédész és társai haláláról, madarakká változtatta az illír ellenfelek lelkét, akik ma is ott keringenek a trójai hős vélt sírja felett…
AZ ADRIA LEGNAGYOBB VILÁGÍTÓTORNYA
Az 1875-ben épült palagružai világítótorony az adriai tornyok legnagyobbika. Két, egyenként négyszemélyes apartman lett benne kialakítva, a fennmaradó részében állandó gondnok tartózkodik. Az épület talapzata a mészkő egyik legszilárdabb, Palagružán nagy mennyiségben fellelhető fajtájából készült. Az alapok rendkívüli teherbíróképessége miatt a torony többi részéhez elegendő volt egy könnyebb fajsúlyú, jobbára Bracs szigetről származó mészkőtípust felhasználni. A még ma is működő világítószerkezetet 1873-ban készítette a párizsi Henry Epoulite mester. A torony épületében egy kisebb régészeti gyűjtemény is megtekinthető a helyi leletekből.
AZ ADRIA HALBAN LEGGAZDAGABB VIDÉKE
A Palagruža környéki vizek a horvát tengerpart talán leggazdagabb hallelőhelyei. Egészen a 20. század elejéig élt egy halászszokás a közeli Vis sziget halászai körében: Komiža község jellegzetes halászhajóinak, az évszázadok óta ugyanúgy készülő falkusáknak a tulajdonosai egésznapos homárvadász akciókra kerekedtek fel, s a rendkívül ígéretes Palagruža környéki vizeken nemritkán többszáz komižai falkusa is versengett, melyikük fogja ki estig a legtöbb homárt és szardíniát.
A MÉLYSÉG TITKAI
A Palagruža partmenti vizei valódi búvárparadicsomnak számítanak a mélység szerelmesei körében. Számos olyan halfajtát is megpillanthatunk errefelé, amelyek az Adria egyéb helyein szinte sohasem fordulnak elő. Ilyen például a muréna, amely főleg vízalatti barlangok közelében tenyészik, de könnyen lencsevégre kaphatóak a legtöbbször a sziklavájatokban tanyát verő, sokszor több mint húsz fiatal egyedet számláló helyi homártelepek is. Az adriai barrakúdának is nevezett, másutt igen ritka faj ugyancsak gyakran látható a partmenti vizekben. A jobbára sík tengerfenék általában sziklás, csak néhol homokos, így az egyébként is kristálytiszta vízben még nagyobb a látótávolság, főleg a reggeli órában. A szigettől kb. 3 mérföldre délre levő Galijula zátonysziget egyik igen szép, sekély öble (Papak) különleges búvárcsemegét rejt - egy elsüllyedt gőzhajó roncsiat! Ugyanezen a helyen valamikor egy középkori gálya is hajótörést szenvedett.
TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET
Palagruža teljes területe rezervátumi védettség alatt áll, mivel 220, illetve 120 autochtón növény- és állatfaja közül nem egynek kizárólagos lelőhelye a sziget. Szinte lépten-nyomon láthatóak a káprázatos virágú kapribogyóbokrok, a partra vezető ösvényt pedig számos oleander- és ún. pelinbokor szegélyezi. Az ősztől tavaszig legimpozánsabb látványt nyújtó rododendronok egyik sajátos fajtájából is jópár példányt találunk a szigeten, de egészségre káros nedvük miatt ne nagyon fogdossuk őket.
Ha tájékozódni szeretne a Palagružára való eljutás lehetőségeiről, kattintson ideés az adriatica.net bármikor megmutatja Önnek a legjobb utat!
Ismerje meg további világítótornyosnyaralási lehetőségeinket:
Sv.Ivan na pučini, Porer, Veli rat, Sv.Petar, Prišnjak, Pločica, Struga, Sušac.
A sziget végtelen csendjét időnként már az i.e. VI. évezredben emberi léptek háborították. Az ember azóta folyamatosan vissza-vissza tért erre a magányos, ám annál gyönyörűbb szigetre, mely helyzeténél fogva mindig is kiváló pihenőhelyül szolgált az Adriát keresztben átszelő hajósok és tengeri utazók számára. Régészetileg nagy becsben tartott lelőhelyein az i.e. 6. évszázad athéni mestereitől származó kerámiatárgyak maradványai kerültek elő. Hogy hogyan jutottak a korukban nagyon is modernnek számító edények az egyébként ivóvízforrás nélküli szigetre, annak magyarázatául az antropológusok leginkább Diomédész legendáját szokták emlegetni!
DIOMÉDÉSZ SZIGETE
A Palagružán folyó legújabb régészeti kutatások tanúsága szerint a sziget valamivel belophatta magát a görög hős, Diomédész szívébe, aki a monda szerint Odusszeusz oldalán harcolt, és vele együtt sikerült túlélnie a Trójai háborút. A végső csata után Diomédész az Adria felé vette az irányt, ahol aztán az ottani illír népekkel csatározott. A hagyomány úgy tartja, hogy halála után a hőst éppen Palagružán temették el. Zeusz tudomást szerezvén Diomédész és társai haláláról, madarakká változtatta az illír ellenfelek lelkét, akik ma is ott keringenek a trójai hős vélt sírja felett…
AZ ADRIA LEGNAGYOBB VILÁGÍTÓTORNYA
Az 1875-ben épült palagružai világítótorony az adriai tornyok legnagyobbika. Két, egyenként négyszemélyes apartman lett benne kialakítva, a fennmaradó részében állandó gondnok tartózkodik. Az épület talapzata a mészkő egyik legszilárdabb, Palagružán nagy mennyiségben fellelhető fajtájából készült. Az alapok rendkívüli teherbíróképessége miatt a torony többi részéhez elegendő volt egy könnyebb fajsúlyú, jobbára Bracs szigetről származó mészkőtípust felhasználni. A még ma is működő világítószerkezetet 1873-ban készítette a párizsi Henry Epoulite mester. A torony épületében egy kisebb régészeti gyűjtemény is megtekinthető a helyi leletekből.
AZ ADRIA HALBAN LEGGAZDAGABB VIDÉKE
A Palagruža környéki vizek a horvát tengerpart talán leggazdagabb hallelőhelyei. Egészen a 20. század elejéig élt egy halászszokás a közeli Vis sziget halászai körében: Komiža község jellegzetes halászhajóinak, az évszázadok óta ugyanúgy készülő falkusáknak a tulajdonosai egésznapos homárvadász akciókra kerekedtek fel, s a rendkívül ígéretes Palagruža környéki vizeken nemritkán többszáz komižai falkusa is versengett, melyikük fogja ki estig a legtöbb homárt és szardíniát.
A MÉLYSÉG TITKAI
A Palagruža partmenti vizei valódi búvárparadicsomnak számítanak a mélység szerelmesei körében. Számos olyan halfajtát is megpillanthatunk errefelé, amelyek az Adria egyéb helyein szinte sohasem fordulnak elő. Ilyen például a muréna, amely főleg vízalatti barlangok közelében tenyészik, de könnyen lencsevégre kaphatóak a legtöbbször a sziklavájatokban tanyát verő, sokszor több mint húsz fiatal egyedet számláló helyi homártelepek is. Az adriai barrakúdának is nevezett, másutt igen ritka faj ugyancsak gyakran látható a partmenti vizekben. A jobbára sík tengerfenék általában sziklás, csak néhol homokos, így az egyébként is kristálytiszta vízben még nagyobb a látótávolság, főleg a reggeli órában. A szigettől kb. 3 mérföldre délre levő Galijula zátonysziget egyik igen szép, sekély öble (Papak) különleges búvárcsemegét rejt - egy elsüllyedt gőzhajó roncsiat! Ugyanezen a helyen valamikor egy középkori gálya is hajótörést szenvedett.
TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET
Palagruža teljes területe rezervátumi védettség alatt áll, mivel 220, illetve 120 autochtón növény- és állatfaja közül nem egynek kizárólagos lelőhelye a sziget. Szinte lépten-nyomon láthatóak a káprázatos virágú kapribogyóbokrok, a partra vezető ösvényt pedig számos oleander- és ún. pelinbokor szegélyezi. Az ősztől tavaszig legimpozánsabb látványt nyújtó rododendronok egyik sajátos fajtájából is jópár példányt találunk a szigeten, de egészségre káros nedvük miatt ne nagyon fogdossuk őket.
Ha tájékozódni szeretne a Palagružára való eljutás lehetőségeiről, kattintson ideés az adriatica.net bármikor megmutatja Önnek a legjobb utat!
Ismerje meg további világítótornyosnyaralási lehetőségeinket:
Sv.Ivan na pučini, Porer, Veli rat, Sv.Petar, Prišnjak, Pločica, Struga, Sušac.
