A MEDITERRÁNEUM KULTURÁLIS ÉS TÖRTÉNELMI LÁTNIVALÓI

Velencében minden év áldozócsütörtökjén megrendezik az „esküvő a tengerrel” – Sposalizio del mare nevű ünnepséget. Egykoron ez volt a város legfontosabb ünnepnapja. Ennek alkalmával hajófelvonulást tartottak, amelyet a Bucentaurus – pazarul díszített velencei gálya – fedélzetén tartózkodó dózse vezetett. Miután a hajók ünnepélyesen kivonultak a tengerre, a dózse egy megszentelt gyűrűt dobott a vízbe, és közben a következőket mondta: „Desponsamus te, mare”, ami annyit jelent, hogy: „Eljegyzünk téged tenger”. A szertartás valószínűleg a XII. században, egy háborús diadal emlékére született, rövid időn belül pedig Velence tengeri hatalmának a szimbóluma lett. A Bucentaurus egy arannyal gazdagon díszített velencei állami hajó volt, nevét pedig valószínűleg egy mondabeli – félig ember, félig bika – lényről kapta. A Bucentaurus mellett természetesen meg kell említeni a mai Velence legismertebb szimbólumát, a gondolát is. A gondola egy sekély vizekre tervezett, alacsony merülésű csónak, amely tökéletesen megfelel a szűk velencei csatornákon való közlekedéshez. A 280 részből álló gondola építéséhez nyolc különböző fajtájú fát használnak (jegenyefenyő, tölgy, meggy, dió, szil, mahagóni, vörösfenyő és citrom). Asszimetrikus alakja teszi könnyen kormányozhatóvá egy evezővel is, amellyel a gondolás hajtja a csónakot. A gondola bal oldala mindig hosszabb mint a jobb, ezzel tudják kiegyensúlyozni a gondolás tömegéből adódó különbözetet.

A Patrasztól délre fekvő tengerparti Katakolon, a varázslatos Olümpiától 12 km-re található. Ahogy az elnevezése is mutatja Olümpia adott otthon az ókori Olimpiai Játékoknak, amelyek jelentőségével legfeljebb a delphoi Apollón-szentélyben megrendezett Püthói játékok vetekedhettek. A modern kori olimpiai lángot is az Olümpiában található felújított stadionban – parabolatükrök révén összegyűjtött napsugarakkal – gyújtják meg, majd innen juttatják el a rendező városba.

A török tengerpart egyik legszebb része, kristálytiszta tenger és gyönyörű strandok jellemzik, a város hátországában pedig olívaültetvények és sűrű fenyőerdők dominálnak. Biztosan nem fogják megbánni, ha részt vesznek az ókori Ephesosba szervezett kiránduláson, ahol többek között Artemisz templomát is megtekinthetik. A többek között a vadászat istennőjének számító Artemiszt, Kis-Ázsia szerte nagy tisztelet övezte. A görög mitológia szerint Zeusz és első felesége Létó gyermeke, illetve Apollón ikertestvére volt. Délosz szigetén született, ide menekült Létó a féltékeny Héra – Zeusz későbbi felesége – bosszúja elől. Artemisz egyébként a vadászat mellet, az erdők, a mezők és a természet védelmezője is volt.

A dubrovniki Ferences kolostorban találhatjuk Európa legrégebbi eredeti állapotában megmaradt, mindmáig működő gyógyszertárát. A ferences barátok igazi szakértők voltak a gyógyfüvek és gyökerek használata terén, ismerték a gyomorbántalmak, a fog- és fejfájás, illetve a bőrkiütések hatásos kezelésének a módját. A gyógyszertárban számos nagy értékű könyvet és több mint 2.000 receptet őriznek. Ezek egy része a múzeumban is megtekinthető, ahol a XV. századtól kezdve figyelemmel kísérhetjük a gyógyszerészeti eszközök fejlődését is. A régi gyógyszertárat az egyre növekvő érdeklődés miatt visszahelyezték eredeti helyére, az alsó klastromba, ahol az 1317-es megalapításakor is helyet kapott. Hasznos lehet felhívni a figyelmet az akkori és a mai gyógyszertárak közötti különbségre: a maiak elsősorban kész termékeket árusítanak, míg a korabeliek amolyan kis „gyógyszergyárak” voltak, ahol természetes összetevőkből készültek a medicinák. Pont emiatt akkora a történelmi jelentőségük.

A vallásosságuk tanúbizonyságául a szultánok, vezírek és más oszmán hatalmasságok gyakran építettek dzsámikat, ezek többsége pedig az Aja Szófia mintáját követi. A dzsámi nemcsak a muzulmánok imádkozási helye, hanem a muszlim emberek gyakori találkozóhelye is. A dzsámikat használták a nyilvános bírósági tárgyalásokra és a lakosságnak szóló üzenetek kihirdetésére is. Különböző csoportok tartanak bennük találkozókat, az iskolás gyermekek pedig gyakorta itt írják meg házi feladatukat. Az utazok is ide térnek be vízért, itt találkozhatnak vallásközösségük tagjaival, de aludni is lehet ezeken a helyeken.