Dubrovnik [Dubrovnik riviera]

Általános információk

• Lakosság: 43 770 (2001-ben)
• Régió: Dél-Dalmácia
• Klíma: mediterrán
• Nyári átlaghőmérséklet: 25° C
• Téli átlaghőmérséklet: 9° C

Horvát történelem

Dubrovnik évszázadokra visszamenőleg a Dél-Adria egyik vezető városa volt gazdasági és művelődéstörténeti vonatkozásban egyaránt. Mindehhez kiváló alapot teremtett a város földrajzi fekvése, amely kulcsszerepet játszott abban, hogy a város már a legrégebbi időktől fogva a tengeri hajózási és kereskedelmi élet egyik regionális központja volt. A legújabb kutatások szerint már a 6. században jól kiépült település állt a város helyén, mely nagyarányú fejlődésnek indult a horvát törzsek i.sz. 7. században való betelepülésével – párhuzamosan a környék másik, akkor már viszonylag fejlett településével, az egykori Epidaurussal (a mai Cavtat városka elődjével). A 12-13. század fordulóján Európa és Kis-Ázsia között fokozatosan megélénkülő forgalom jelentősen megnövelte a mediterrán régió kereskedelmi központjainak és kikötővárosainak jelentőségét – köztük Dubrovnikét is. A város gazdasági fejlődése a 14. sz.-ban újabb lendületet vett azáltal, hogy Dubrovnik - az ún. Zadari bulla által szentesítve – kikerült Velence fennhatósága alól. A 16. században létrejött Dubrovniki Köztársaság évszázadok óta virágzó gazdasági és kulturális életben az 1667-es földrengés nagy változást hozott - évtizedeken át tartó hanyatlást eredményezve, mely után a város csak fokozatosan tudta visszanyerni korábbi színvonalát. 1815-ben a Bécsi Kongresszus döntése értelmében Dubrovnik Horvátország és Dalmácia része lesz. A 20. század háborúi közül a kilencvenes évek honvédő háborúja idején érték a várost a legsúlyosabb támadások. Akkori sérüléseinek zömét azonban sikeresen szanálták azóta, így a nagy elővigyázatossággal, korhűen renovált műemlékváros napjainkban eredeti szépségében várja a látogatókat!

Gasztronómia

Dubrovnikot étkezési szempontból említve az első, ami a környék gasztrokultúráját ismerők számára beugrik – a híres dubrovniki „rozáta”. A térség jellegzetes édessége egy leginkább a pudingra hasonlító (csak annál sokkal rafináltabb) sűrű vaníliakrém (tojás, liszt, tej..),melyet speciális kúpformában, jól behűtve tálalnak, karamellsziruppal bőven meglocsolva.

A térség konyhája tipikusan hagyományőrző, s mint ilyen, természetesen a dubrovnikiak asztaláról sem maradhat el a horvát tengerpart legelterjedtebb fogás, a hal, melyet errefelé is olívaolajjal társítanak – a jó egészség garanciájaként. Köretnek sós vízben főtt, és tálaláskor szintén olívával megcsorgatott krumpli és különféle zöldségek járnak hozzá (az étlapokon ezek a köretek „na leso” megjelöléssel szerepelnek).

Jellegzetes helybéli csemege a cukrozott narancs- és citromhéj, mely különösen jól illik bizonyos likőrtípusokhoz. A vendégszeretetükről híres dubrovnikiak biztos kézzel ajánlanak Önnek is valamilyen finom fogást a város valamelyik hangulatos éttermében, ahol a fenséges falatok mellett órákon át szemlélhetjük-átélhetjük a város lüktető ritmusát, vagy egyszerűen csak a szemünket pihentethetjük a tenger előttünk elnyúló kékjén.

Sport

Dubrovnikban járva a sportolásról sem kell lemondanunk. A város komoly versenysporthagyományokkal rendelkezik – vízilabdacsapata országos viszonylatban is élenjáró. A látogatók számos más vízsportolási lehetőség közül válogathatnak (szörfözés, búvárkodás, vitorlázás..).

S

zárazföldi sporttevékenységre is jó lehetőségek nyílnak: a város fölött magasodó Srđ-hegy kiváló túraterep – felérve ráadásul fenséges panorámával ajándékoz meg bennünket. Gyönyörködjünk egyet az elénk táruló kilátásban, a város, a bájos háztetők, a városfal, a szigetek és a tenger kékjének összképében...

A végén pedig – mi más, mint egy kiadós strandolás! Célozzuk meg a a város vagy a tágabb környék strandjainak bármelyikét, és adjuk át magunkat a tengerpart kínálta legegyszerűbb örömforrásnak, a lubickolásnak és a napozásnak.

Szórakozás és éjszakai élet

Ha szeretnénk végre kirúgni a hámból és esti-éjszakai szórakozásra vágyunk, Dubrovnikban nem kell messzire menni.. Számos hajnalig nyitva tartó diszkó várja az érdeklődőket, emellett nyáron rendkívül gyakoriak az utcai bulik is. Meleg nyári éj, jó zenék, és egy pohár finom bor.. máris indul a hangulat!

Reggel aztán akár lefekvés nélkül is megvárhatjuk, amíg kinyitnak a város híres sétálóutcájának, a Stradunnak a kávézói, vagy ahogy divatosabban hívják – „lounge bárjai”. Huppanjunk le valamelyiknek a teraszán egy öblös fotelbe, és az éjszakáról visszamaradt másnaposságunkat enyhítendő – igyunk meg egy jó erős „napindító” kávét!

Dubrovnik nemcsak nyáron, hanem a téli időszakban, Karácsony és Újév körül is nagyon érdekes látnivalókat kínál! A vidámságban, jókedvben, örömben bővelkedő december végi napokban szívesen látja Önt is a város – jöjjön el, és ismerkedjen meg a dubrovnikiak karácsonyi és óévbúcsúztató szokásaival!

Nem véletlenül maradt ismertetőnk végére Dubrovnik kultúrcsemegéje, az évente megrendezett Dubrovniki Nyári Játékok. A többévtizedes hagyománnyal rendelkező színházfesztivál idején a városban számos egyéb kulturális rendezvény zajlik – tárlatok, kiállítások nyílnak, hangversenyeket tartanak szinte nap mint nap.

Ajánlott útvonal

• Gépkocsival: Zagreb-Dubrovnik 577 km (autópályán)
• Repülővel: www.croatiaairlines.hr (Dubrovnik airport 13 km)
• Autobusszal: www.akz.hr
• Vonattal: www.hznet.hr
• Belföldi és nemzetközi hajó- és kompjáratok: www.jadrolinija.hr

Strandok

A városfalak alatti strandot nem egy idegenforgalmi magazin is kontinensünk egyik legfestőibb fekvésű strandjaként emlegeti –méltán, hiszen valóban egyedülálló élmény a több mint fél évezredes, impozáns falak alatt fürdőzni! A kávézóval is komfortosított strand partja zömmel kavicsos – szemben a város környékén található többi stranddal, melyek jobbára sziklásak és hirtelen mélyülnek. Ha időnk engedi, feltétlenül iktassunk be egy napot Lokrum-szigeten – strandolásra a külső partokon kívül a sziget belső tavában is lehetőségünk van: a tó érdekessége, hogy egy kis tavi barlang húzódik az oldalán. Az Elafit-szigetcsoporthoz tartozó Lopud-szigeten hosszan elnyúló homokos strand (Šunj) várja a fürdőzőket, melyhez ugyan kicsit kalandos út vezet a sziget egyik magaslatán át. Ne sajnáljuk a fáradságot –átérve szinte paradicsomi látványban lehet részünk!

Ajánlott látnivalók

Városfalak

A térség múltján és jelenén átívelő városfalrendszer a kontinens védelmi célokra épült falépítményei közül az egyik leghatékonyabban megépített komplexum. A falak teljes összhosszúsága 1940 m, melyen 5 védőbástyát alakítottak ki. Városi sétánk során semmikképpen ne hagyjuk ki, hiszen a zömök falakon kialakított sétányokról csodálatos kilátás nyílik az óvárosra, annak pirosló háztetőire, amelyhez kellemes kék kontrasztot biztosít az Adria kékje, háttérben a Lokrum-szigettel. Akár egy mesés időutazás! A bástyák napjainkban gyakran adnak otthont külöféle kulturális rendezvényelnek és kamarahangversenyeknek, a Mincseta-bástyában pedig kívánságra esküvő is tarható!

Sponza-palota

Az impozáns épület ma az Állami Levéltár megyei székhelye, ahol a 12. századig visszamenőleg őriznek különféle dokumentumokat, melyekből jól kirajzolódik a Dubrovniki Köztársaságnak a térség politikai, gazdasági és kereskedelmi életében évszázadok folyamán betöltött szerepe.

Lovrijenac-bástya

A városfalakon kívül eső bástya impozáns méreteivel és kialakításával már messziről feltűnik. A Dubrovnik védelmének szempontjából rendkívül jelentős építmény évszázadokon át annak legmarkánsabb őrtornyaként szolgált: a város éber katonái a Lovrijenacról őrizték és sokszor védték is a városállam főkapuját. A bástya fontos jelképpé vált a jelenkori horvát kultúrtudatban – a Dubrovniki Nyári Játékok keretében évente hagyományosan itt állítják színpadra Shakespeare Hamletjét.

Orlando oszlopa

Szintén a Plocsa-városkapu (Vrata od Ploca) közelében, a tér közepén magasodik a híres középkori lovag, Orlando (Nagy Károly állítólagos unokaöccse) kőszobra, melyet még a 15. században emeltek a helybéliek a szabadság és a független államiság jelképévé vált hősnek. Az utóbbi évtizedekben a szobor a Dubrovniki Nyári Játékok egyik központi figurája lett, hiszen a nyári játékok „Libertas” feliratot viselő hivatalos zászlóját az Orlandó-szobor tetejére húzzák fel. Központi pozíciójánál fogva az Orlando-oszlop a helybéliek praktikus randevúzóhelye is – beszéljen meg Ön is egy találkozót az „oszlophoz”, és máris indulhat a remekbeszabott városnézés!