HU
EN
CZ
DE
HR
ES
FR
IT
PL
RO
SK
SL
Tudta-e, hogy rijekai ékszerészek egyik hagyományosan alkalmazott, jellegzetes díszítőmotívuma a turbános szerecsenfigura? Rijekában igazán nehezen találunk olyan ékszerészüzletet, melynek kirakatában ne lennének ott a tipikus szerecsenfigurával díszített fülbevalók, nyakláncok és más ékszerek.
A turbános négerfiúcskát ábrázoló motívumot évszázadokon át kabalaként hordták ékszereiken a környék hajósai, mert úgy tartották, hogy a pöttöm kis figura megóvja viselőjét a tengeri veszedelmektől. A tetszetős motívum a 19. században felkeltette Anna Mária osztrák főhercegnő érdeklődését, aki rövid időn belül divatot teremtett belőle a bécsi udvarban is. Ha pénztárcánk engedi, ajándékozzuk meg magunkat vagy otthon maradt ismerőseinket e kedves kis figurával – hátha nekünk is szerencsét hoz !
Rijeka Horvátország egyik legjelentősebb ipari városa, egyben legnagyobb forgalmú nemzetközi tengeri kikötője – ennek ellenére nagyon is megőrizte több évszázados mediterrán báját, melyet belvárosi sétánk során pár lépés után biztosan érezni fogunk. A város védőszentje Szent Vid, akinek tiszteletére évente nagyszabású búcsút és népi mulatságokat rendeznek a városban.
Általános információk
- Lakosság száma: 144 000
- Földrajzi fekvés: Kvarner-vidék
- Éghajlat: enyhe mediterrán
- Nyári átlaghőmérséklet: 26° C
- Téli átlaghőmérséklet: 13-15° C
Horvát történelem
A mai Trsat városrész helyén már a római időkben lakott település állt, melyet Tarsatica néven először Kr. e. 180-ban említenek a források – annak kapcsán, hogy ekkor arattak győzelmet a rómaiak a környéken garázdálkodó kalózok felett, akik a helyi őslakosság, az illírek soraiból kerültek ki.
A 13. században velencei kereskedők levelezéseiben kerül elő gyakorta Rijeka neve mint Szent Vid városáé. Rijeka a 15. században, III. Friedrich osztrák császár uralma alatt mintegy fél évszázadra a Habsburgok ural a alá kerül. Jelentős változást hozott a város státusában, amikor Mária Terézia a 18. században ún. corpus separatummá (“külön testté”) nyilvánította, s ezzel Rijeka (korabeli nevén, ill. olaszosan és olaszul ma is Fiume) közvetlenül a bécsi udvar irányítása alá került.
A 19. században Jellasics horvát bán azonban csapataival bevonult Fiuméba, s a várost mintegy “visszafoglalva” feloszlatta annak osztrákszimpátiájú közgyűlését, majd “Rijeka megye” néven új közigazgatási egységet alakított ki. Ezzel saját fennhatósága, végső soron pedig a magyar korona irányítása alá helyezte Fiumét – továbbra is ún. corpus separatumként. 1918-ig így lehetett a város tulajdonképpen a történelmi Magyarország része.
A “rijekai kérdés” megoldása azonban az első világháború végével sem definiálódhatott egyszerűen. 1920-24. között Fiumei Szabad Államként működött a város és vidéke, után pedig Olaszországhoz csatolták, s ennek csak a II. világháború vetett véget, amikor Fiume az újonnan megalakult Jugoszláviához, ill. a horvát tagköztársasághoz került. 1992-ben Horvátország önállóvá válásával megalakul a mai megyei közigazgatási rendszer, és azóta Rijeka a Tengermellék-felvidéki megye (Primorsko-goranska županija ) székhelyeként működik.
to topGasztronómia
Nyaralásunk-üdülésünk alatt engedjünk kicsit a csábításnak és üljünk be a környék valamelyik jó konyhájú éttermébe. Kóstoljuk meg a tengermellék zömmel halakra és zöldségekre épülő (vagyis a legkorszerűbb, legegészségesebb táplálkozási ismérveknek is megfelelő!) gasztronómiájának egy-két tipikusabb fogását. Ha mégis inkább a szárazföld jól bevált húsféléi mellett voksolunk, Rijeka nagyon gazdag étteremkínálatában ez sem lesz gond. A kínálatot számtalan pizzéria és egyéb gyorsétkezde teszi még változatosabbá.
Ha valami egészen helyi, népiesebb-hagyományőrzőbb étkezési specialitásra vágyunk, térjünk be egy “konobába” ( a taverna horvát változata), ahol egy-egy pohárka házi bor mellé sós levegőn érlelt sertéssódart (ún. prsutot) és kiváló házi sajtokat, olívát kínál a betérőkkel mindig előszeretettel szóba elegyedő pincegazda.
to topSport
Az autóssportok kedvelőinek nem kell külön bemutatni a környéket - a Rijeka közelében fekvő Grobnik településen üzemel Horvátország legismertebb autómotor-versenypályája, Matulji falu környékének lankáin pedig rangos rallyket rendeznek évente nemegyszer. Itt működik a horvát autómotor-sportszövetség központja is, akik egyébként a grobniki rangadók szervezői és házigazdái. A grobniki versenypálya időnként civil sofőrök előtt is megnyitja kapuit, versenyek alatt azonban csak a lelátón foglalhatunk helyet, de az igazi autómotor-rajongók ezt is értékelni fogják!
Rijeka a triatlonosok számára is fogalom: minden év júliusában rangos triatlonversenynek ad otthont a város, mely során úszásban, kerékpározásban és futásban mérik össze erejüket a versenyzők. Nemcsak résztvevőként, hanem nézőként is izgalmas esemény! A város legnagyobb országos hírű futballstadionja a Kantrida városrészben található, és rendszeresen rögbimérkőzések helyszíne is.
to topSzórakozás és éjszakai élet
Június elejétől július végéig tart a “Ljeto na Gradini” (Gradinai nyár) rendezvénysorozata, melynek keretében hangversenyeket, koncerteket és egyéb kultúreseményeket szerveznek Rijekaszerte. A városban azonban ezen kívül is pezsgő kultúrélet folyik, egymást érik a színházi előadások, koncertek. Újabban egyre divatosabbak az ún. stand-up komikusokat szerepeltető színpados bárok és kisszínházak. Sanzonestek, irodalmi estek, jazz- és sok-sok egyéb zenei műfajt felvonultató klubrendezvények váltják egymást nap mint nap – unatkozni tehát nem fognak még a nyelvet nem beszélő külföldiek sem!
Az önfeledtebb, decibeldúsabb éjszakai szórákozás után vágyóknak is bőven van miből választaniuk: zenés-táncos szórakozóhelyek (diszkók, rockklubok, bárok és pubok) egész sora várja őket is, ahol hajnalig lehet bulizni a dübörgő zenében.
Az már csak természetes, hogy a nyaralásunk alatt támadt internetszükségletünket is nagyon könnyen ki tudjuk elégíteni: Rijeka számtalan netcaféval és egyéb internetes “lelőhellyel” várja a turistákat.
to topAjánlott útvonal
- Gépkocsival:
- Rijeka Zagreb 185 km
- Rijeka-Dubrovnik 591 km
- Rijeka-Pula 100 km
- Repülővel: www.croatiaairlines.hr (Rijeka airport, Omisalj 30 km)
- Autóbusszal: www.akz.hr
- Vonattal: www.hznet.hr
- Hajóval (nemzetközi és helyi hajó-, ill. kompjáratok): www.jadrolinija.hr
Strandok
A tengerparti nagyvárosok zöméhez hasonlóan Rijeka központjában sem találunk kimondottan strandolási célokra alkalmas partszakaszt. A belvároshoz legközelebb fekvő strand a kb. 5 km-re keletre levő Kostrena partszakasz, ahol sziklás és kavicsos részeket egyaránt találunk. Kostrena előnye – szemben a távolabb levő Liburnia parszakasszal – hogy itt délután is sokáig sütkérezhetünk akár még a lemenő nap fényében is. Ha Opatija felé vesszük városi strandtúránk irányát, Ikában nyílik jó fürdőzési lehetőségünk: ugyan nem a megszokott módon, mert Ikának tulajdonképpen nincs is strandja, de a parti sétányt szegélyező lapos sziklákon kiválóan meg lehet közelíteni a tengert fürdési céllal is, utána ráadásul remekül napozhatunk is rajtuk. A klasszikus strandkialakítású, fokozatosan mélyülő partokat kedvelőknek a szintén nem messze levő Mošćeničke Dragát ajánljuk, ahol hosszan elnyúló kavicsos strandöböl várja őket. to topAjánlott látnivalók
Korzó
Ha csak néhány óránk van a városban, egy rövid séta híres rijekai Korzón mindenképpen kerüljön be a programunkba! A tipikus mediterrán kikötővárosi hangulatot árasztó széles sétálóutca a város ütőere, ahol teljes intenzitásában tapasztalhatjuk a város lüktető életerejét és napi ritmusát. A megragadó hangulatú sétálóutca a helyiek egyik legkedveltebb találkozóhelye is, ahol egymást érik a vonzó kirakatú üzletek és a kényelmes fotelekkel csábító, jobbnál jobb kávézók!
Rijeka Városi Múzeum
A tizenegy állandó kiállítást üzemeltető helytörténeti jellegű múzeum látványosan és szemléletesen kalauzolja a környék múltja és jelene iránt éredklődő látogatókat, emellett rendszeresen otthont ad érdekes időszaki kiállításoknak is.
Modello palota
A patinás építmény értékes építészettörténeti tanúsága a neoreneszánsz és a neobarokk stílusjegyek összefonódásának. Külső felületeit, főként homlokzatát gazdag ornamentika díszíti, belső tereinek falait és mennyezetét pedig látványos stukkók tagolják – legszebb példáit ennek a díszteremben találjuk. Nem nehéz kitalálni, hogy a Modello palota tervezői Bécs és Trieszt korabeli népszerű építészeti eljárásait szem előtt tartva alakították ki az impozáns épületet, melynek helyiségeiben napjainkban a városi könyvtár és az Olasz Unió irodái működnek.
“Ivan pl. Zajc” Horvát Nemzeti Színház
Érdemes egy sétát tenni az 1885-ben épült rijekai Nemzeti Színház környékén is. Ha az épülete szemre véve esetleg azonnal Bécsben, Prágában, Budapesten vagy Zágrábban éreznénk magunkat, ne lepődjünk meg: a századforduló tipikus “monarchiás stílusú” kultúrcélú középítményeit az előbb említett városokban egyaránt megtalálhatjuk, mint közös közép-európai múltunk valamennyiünket egybefogó örökségét.
to top
