HU
EN
DE
Dubrovnikot a huszadik század népszerű idegenforgalmi kifejezését átvéve évtizedek óta „a horvát tengerpart gyöngyszemeként” írják le az turisztikai magazinok és az utazási irodák prospektusai. Mit is takar ez a rangos titula egy olyan város esetében, melynek óvárosát (mintegy 1436 műemlékként védett építményével) régóta a világörökségek sorában jegyzi az UNESCO?
Dubrovnik történelmi városnegyedét – mely a Dubrovniki Köztársaság székhelye volt egykor - egy gondosan kiépített, 2 km hosszan kanyargó védfalrendszer övezi, mely a tenger és a szárazföld felől leselkedő veszélyektől egyaránt védte a várost. A falakon belül csodálatos városkultúra bontakozott ki az évszázadok folyamán, melynek lenyomatát ma ott találjuk az óváros számtalan nemesi lakóépületében, palotájában, megannyi kis templomában és egyéb középületében. A város egykori létmódjáról hűen tanúskodik a napjainkban is az óváros ütőerét képező híres sétálóutca, a Stradun, ahol egyszerűen kötelező végigsétálnia minden Dubrovnikba látogató turistának!
A környék tenger felőli tájképét számos sziget teszi még változatosabbá. A kristálytiszta tengervíz közelsége csak fokozza a vidék rendkívül gazdag növény- és állatvilágának élményét: a sokat emlegetet adriai flóra és fauna néhány jellegzetes helyi darabját megcsodálhatjuk a Mljet szigeti nemzeti parkban is. Emellett idilli sétákat tehetünk a partközelben - akár többévezredes, antik villamaradványok mellett elhaladva... Csoda, hogy a Dubrovniki Riviérát a horvát tengerpart egyik legcsábítóbb színhelyeként is emlegetik? Mindezt ráadásul remek vízi és szárazföldi szabadidős kínálat, nagyszerű szórakozási lehetőségek, tájjellegű, hagyományőrző gasztronómia, a legkülönfélébb szálláshelyek minőségi kínálata – és persze rendkívül szívélyes vendéglátók teszik még teljesebbé...
Általános információk
- Régió: Dél-Dalmácia
- Klíma: mediterrán
- Nyári átlaghőmérséklet: 25° C
- Téli átlaghőmérséklet: 9 C
Gasztronómia
Dubrovnikot étkezési szempontból említve az első, ami a környék gasztrokultúráját ismerők számára beugrik – a híres dubrovniki „rozáta”. A térség jellegzetes édessége egy leginkább a pudingra hasonlító (csak annál sokkal rafináltabb) sűrű vaníliakrém (tojás, liszt, tej..),melyet speciális kúpformában, jól behűtve tálalnak, karamellsziruppal bőven meglocsolva.
A térség konyhája tipikusan hagyományőrző, s mint ilyen, természetesen a dubrovnikiak asztaláról sem maradhat el a horvát tengerpart legelterjedtebb fogás, a hal, melyet errefelé is olívaolajjal társítanak – a jó egészség garanciájaként. Köretnek sós vízben főtt, és tálaláskor szintén olívával megcsorgatott krumpli és különféle zöldségek járnak hozzá (az étlapokon ezek a köretek „na leso” megjelöléssel szerepelnek).
Jellegzetes helybéli csemege a cukrozott narancs- és citromhéj, mely különösen jól illik bizonyos likőrtípusokhoz. A vendégszeretetükről híres dubrovnikiak biztos kézzel ajánlanak Önnek is valamilyen finom fogást a város valamelyik hangulatos éttermében, ahol a fenséges falatok mellett órákon át szemlélhetjük-átélhetjük a város lüktető ritmusát, vagy egyszerűen csak a szemünket pihentethetjük a tenger előttünk elnyúló kékjén.
to topSport
Dubrovnikban járva a sportolásról sem kell lemondanunk. A város komoly versenysporthagyományokkal rendelkezik – vízilabdacsapata országos viszonylatban is élenjáró. A látogatók számos más vízsportolási lehetőség közül válogathatnak (szörfözés, búvárkodás, vitorlázás..).
Szárazföldi sporttevékenységre is jó lehetőségek nyílnak: a város fölött magasodó Srđ-hegy kiváló túraterep – felérve ráadásul fenséges panorámával ajándékoz meg bennünket. Gyönyörködjünk egyet az elénk táruló kilátásban, a város, a bájos háztetők, a városfal, a szigetek és a tenger kékjének összképében... A végén pedig – mi más, mint egy kiadós strandolás! Célozzuk meg a a város vagy a tágabb környék strandjainak bármelyikét, és adjuk át magunkat a tengerpart kínálta legegyszerűbb örömforrásnak, a lubickolásnak és a napozásnak.
to topSzórakozás és éjszakai élet
Ha szeretnénk végre kirúgni a hámból és esti-éjszakai szórakozásra vágyunk, Dubrovnikban nem kell messzire menni.. Számos hajnalig nyitva tartó diszkó várja az érdeklődőket, emellett nyáron rendkívül gyakoriak az utcai bulik is. Meleg nyári éj, jó zenék, és egy pohár finom bor.. máris indul a hangulat!
Reggel aztán akár lefekvés nélkül is megvárhatjuk, amíg kinyitnak a város híres sétálóutcájának, a Stradunnak a kávézói, vagy ahogy divatosabban hívják – „lounge bárjai”. Huppanjunk le valamelyiknek a teraszán egy öblös fotelbe, és az éjszakáról visszamaradt másnaposságunkat enyhítendő – igyunk meg egy jó erős „napindító” kávét!
Dubrovnik nemcsak nyáron, hanem a téli időszakban, Karácsony és Újév körül is nagyon érdekes látnivalókat kínál! A vidámságban, jókedvben, örömben bővelkedő december végi napokban szívesen látja Önt is a város – jöjjön el, és ismerkedjen meg a dubrovnikiak karácsonyi és óévbúcsúztató szokásaival!
Nem véletlenül maradt ismertetőnk végére Dubrovnik kultúrcsemegéje, az évente megrendezett Dubrovniki Nyári Játékok. A többévtizedes hagyománnyal rendelkező színházfesztivál idején a városban számos egyéb kulturális rendezvény zajlik – tárlatok, kiállítások nyílnak, hangversenyeket tartanak szinte nap mint nap.
to topAjánlott útvonal
- Gépkocsival: Zagreb-Dubrovnik 577 km (autópályán)
- Repülővel: www.croatiaairlines.hr
- Autobusszal: www.akz.hr
- Vonattal: www.hznet.hr
- Belföldi és nemzetközi hajó- és kompjáratok: www.jadrolinija.hr
Strandok
A városfalak alatti strandot nem egy idegenforgalmi magazin is kontinensünk egyik legfestőibb fekvésű strandjaként emlegeti –méltán, hiszen valóban egyedülálló élmény a több mint fél évezredes, impozáns falak alatt fürdőzni! A kávézóval is komfortosított strand partja zömmel kavicsos – szemben a város környékén található többi stranddal, melyek jobbára sziklásak és hirtelen mélyülnek. Ha időnk engedi, feltétlenül iktassunk be egy napot Lokrum-szigeten – strandolásra a külső partokon kívül a sziget belső tavában is lehetőségünk van: a tó érdekessége, hogy egy kis tavi barlang húzódik az oldalán. Az Elafit-szigetcsoporthoz tartozó Lopud-szigeten hosszan elnyúló homokos strand (Šunj) várja a fürdőzőket, melyhez ugyan kicsit kalandos út vezet a sziget egyik magaslatán át. Ne sajnáljuk a fáradságot –átérve szinte paradicsomi látványban lehet részünk! to topAjánlott látnivalók
Városfalak
A térség múltján és jelenén átívelő városfalrendszer a kontinens védelmi célokra épült falépítményei közül az egyik leghatékonyabban megépített komplexum. A falak teljes összhosszúsága 1940 m, melyen 5 védőbástyát alakítottak ki. Városi sétánk során semmikképpen ne hagyjuk ki, hiszen a zömök falakon kialakított sétányokról csodálatos kilátás nyílik az óvárosra, annak pirosló háztetőire, amelyhez kellemes kék kontrasztot biztosít az Adria kékje, háttérben a Lokrum-szigettel. Akár egy mesés időutazás! A bástyák napjainkban gyakran adnak otthont külöféle kulturális rendezvényelnek és kamarahangversenyeknek, a Mincseta-bástyában pedig kívánságra esküvő is tarható!
Sponza-palota
Az impozáns épület ma az Állami Levéltár megyei székhelye, ahol a 12. századig visszamenőleg őriznek különféle dokumentumokat, melyekből jól kirajzolódik a Dubrovniki Köztársaságnak a térség politikai, gazdasági és kereskedelmi életében évszázadok folyamán betöltött szerepe.
Lovrijenac-bástya
A városfalakon kívül eső bástya impozáns méreteivel és kialakításával már messziről feltűnik. A Dubrovnik védelmének szempontjából rendkívül jelentős építmény évszázadokon át annak legmarkánsabb őrtornyaként szolgált: a város éber katonái a Lovrijenacról őrizték és sokszor védték is a városállam főkapuját. A bástya fontos jelképpé vált a jelenkori horvát kultúrtudatban – a Dubrovniki Nyári Játékok keretében évente hagyományosan itt állítják színpadra Shakespeare Hamletjét.
Orlando oszlopa
Szintén a Plocsa-városkapu (Vrata od Ploca) közelében, a tér közepén magasodik a híres középkori lovag, Orlando (Nagy Károly állítólagos unokaöccse) kőszobra, melyet még a 15. században emeltek a helybéliek a szabadság és a független államiság jelképévé vált hősnek. Az utóbbi évtizedekben a szobor a Dubrovniki Nyári Játékok egyik központi figurája lett, hiszen a nyári játékok „Libertas” feliratot viselő hivatalos zászlóját az Orlandó-szobor tetejére húzzák fel. Központi pozíciójánál fogva az Orlando-oszlop a helybéliek praktikus randevúzóhelye is – beszéljen meg Ön is egy találkozót az „oszlophoz”, és máris indulhat a remekbeszabott városnézés!
to topKirándulási lehetőségek
Cavtat
A Dubrovniktól délre fekszik Horvátország legdélibb tájegysége, a Konavle régió. Itt találjuk az idilli Cavtat városkát, melynek történelmi és kulturális hagyománya az antik időkbe nyúlik vissza. Az ekkor Epidaurum néven jegyzett város évszázadokon át a konavlei térség központjaként működött. A bájosan mediterrán kisvárosban reneszánsz műemlékek sora mellett számos ókori építmény, patríciusvilla maradványa is megtekinthető. Cavtatban járva látogassunk el a 19. századi horvát festészet egyik legendás alakjának, Vlado Bukovacnak a szülőházába, ahol a festő értékes képeiből és műtárgyaiból láthatunk egy igen gazdag tárlatot. A kiadós kultúrcsemege után pedig ejtőzzünk néhány órát Cavtat vonzó strandjainak valamelyikén.
Korčula
Tudja-e, hogy Korcsula sziget azonos nevű székhelye a nagy világutazó, Marco Polo szülővárosa? A rendkívül hangulatos, hamisítatlan mediterrán arculatú városkát megkapó középkori hangulata, közterei és zegzugos sikátorai miatt már jópár évtizede csak úgy emlegetik, mint „Dubrovnik miniben”. A városka több száz évvel ezelőtt élt híres kőfaragómesterei lenyűgöző díszítésű reneszánsz építményeket hagytak hátra, melyek egy letűnt korba röpítik vissza a látogatót. A sziget egyik autochton foklórhagyománya a moreska nevű táncos lovagjáték, melynek hagyományát az egész mediterrán térségben csak a korcsulaiak ápolják.
Mljet Szigeti Nemzeti Park
Ha eddig nem látott még olyan szigetet, melynek belső taván egy még kisebb szigetecske ékeskedik, látogasson el a - túlzás nélkül állíthatjuk - festői környezetet magáénak mondó Mljet szigetre. A Dubrovnik környéki vizekből kimagasodó Mljet északi részét természeti ritkaságainál fogva néhány évtizede nemzeti parkká nyilvánították. A sziget számtalan fürdési lehetőséget kínál: sziklás külső partjain a nyílt tenger kristálytiszta vizét élvezhetjük, míg sós vizű belső tavaiban (Veliko jezero, illetve a még annál is melegebb vizű Malo jezero) a kellemes vízhőmérsékletnek köszönhetően akár még ősszel is fürdőzhetünk. A tópartot szegélyező sűrű mediterrán fenyvesek jóleső árnyat adnak a forró nyári napokban idelátogatóknak a parti vagy erdei sétákhoz. Ha barangolásaink közben esetleg mókusszerű apró állatkát pillantunk meg, az nagy valószínűséggel monguz lesz: ez a hasznos és emberre teljesen veszélytelen állatka védi a szigetet a kígyók megtelepedésétől. A mljeti erdőkben számos ritka bagolyfaj is fészkel.
to top
