KIRÁNDULÁSOK

A római kori fürdők mozaikjai, az óhorvát templomocskák és glagolita emlékek, illetve a velencei mesterek alkotási mind-mind Krk-sziget gazdag múltjának nyomait őrzik. Ismerkedjenek meg Önök is az „Arany sziget" történelmi emlékeivel!

Kirándulásunk kiindulópontja a kitűnő minőségű olívaolajáról ismert Punat, itt található manapság az Adriai-tenger egyik legnagyobb vitorláskikötője, korábban pedig a térség legrégebbi hajóépítő üzemének adott otthont. Ellátogatunk a Košljun-szigetre, amelyhez egy érdekes legenda is fűződik: egykoron az egész Punati-öböl termékeny szántóföld volt, amely két fivér tulajdonában volt. A fiatalabb vak volt, az idősebb pedig a termény elosztásánál állandóan becsapta a testvérét. Büntetésként megnyílt az égbolt és a lehulló eső teljesen elöntötte a területet. Csak a magas dombon tartózkodó fiatalabb fivér élte túl az égszakadást. Ebből a dombból jött létre aztán a tengerrel körülvett Košljun-sziget.

A Košljun-sziget már a római korban is lakott volt, a XII. századtól kezdve pedig ferences szerzetesek telepedtek le itt. A ferences kolostor Horvátország egyik legjelentősebb kulturális és muzeális műemléke. Az évszázados gyűjtőmunkának köszönhetően a kolostorban rendkívül gazdag vallási, néprajzi, könyvtári, régészeti, numizmatikai, természettudományi és zeneművészeti gyűjtemény található. A ferences szerzetesek őriznek egy 11. századból származó héber nyelvű bibliát, egy Ptolemaiosz térképet és több XIV. századi kéziratot. A szigetecske megtekintését követően az 50 méter magas sziklafalra épült Vrbnikbe látogatunk, melyet az egyik oldalról a tenger, a másik oldalról pedig szőlőültetvények határolnak. Az itt termő szőlőből készítik a messzeföldön híres bort, a Vrbnička žlahtinát. Természetesen Önöknek is alkalmuk lesz megízlelni az egyik legfinomabb horvát bort, illetve annak elmaradhatatlan kísérőit, a házi sonkát és sajtot.

A szigeten tett látogatásunk utolsó helyszíne a régmúlt idők emlékeit őrző Krk városa. A városnéző séta során megtekintjük az illír korból származó városfalakat, a Frangepán család XII. századi erődítményét, illetve a város legjelentősebb műemlékének számító székesegyházat, amely az I. és II. századi római alapokra épült, mai formáját pedig a XVIII. században nyerte el.